Nemcsak a tavasz eljövetele, de a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe is a húsvét, e napon ünnepeljük Krisztus feltámadását. A húsvét mozgó ünnep, ami azt jelenti, hogy minden évben más napra esik a naptárban. A vallási hagyomány szerint a húsvéti ünnepkör a negyvennapos böjtöléssel kezdődik. Ennek első napja a farsang utáni hamvazószerda, és egészen húsvétvasárnapjáig tart. A nagybőjt Jézus kínszenvedésének emlékét őrzi.
Giotto: Bevonulás Jeruzsálembe (freskó)
Virágvasárnap: Ez a húsvét előtti utolsó vasárnap. A Biblia tanítása szerint Jézus ekkor vonult be Jeruzsálembe. Az emberek tiszteletük és szeretetük jeléül pálmaágakat tettek az útra, és virágokat hintettek a lába elé. Innen kapta ez a nap a virágvasárnap nevet.
Leonardo da Vinci: Utolsó vacsora
Nagycsütörtök: Jézus szenvedésének kezdete. E napon Jézus Jeruzsálemben búcsút vett a tanítványaitól, akikkel együtt vacsorázott. Ez az utolsó vacsora a bibliai történet nevezetes eseménye. Ezen a napon utoljára szólalnak meg a harangok a templomokban. A csend a nagyszombati feltámadásig tart.
Munkácsy Mihály: Golgota
Nagypéntek: Ez Jézus kereszthalálának a napja. A hívő emberek ezen a napon szigorú böjtöt tartanak, nem esznek húst.
Michelangelo: Pieta
Nagyszombat: E nap estéjén újra megszólalnak az elnémult harangok. Az emberek Jézus feltámadására gondolnak. Véget ér a gyász ideje, kezdetét veszi az örömünnep.
Carravaggio: Emmauszi vacsora
Húsvétvasárnap: Együtt ünnepel a család. Végetér a nagy böjt, a hústól való tartozkodás ideje. A reggeli szentmisén a hívő családok kosárba rakott ételeit - a sonkát, a tojást, a kalácsot, a bort - a pap megáldja. Az utolsó vacsora emlékét őrzi ez a szertartás. A megáldott ételet az emberek családi körben fogyasztják el.
Húsvéthétfő: E nap legjellemzőbb szokása a locsolkodás, amelynek alapja a víz tisztitó erejébe vetett hit. Többfelé azt tartják, hogy a locsolkodás a keresztelkedésre utaló szokás, illetve az eladósorban lévő lányok szépség- és egészségségvarázslata.
Kellemes húsvéti ünnepeket kívánok!
